Biatorbágy
Biatorbágy város Pest vármegyében, a Budakeszi járásban, a budapesti agglomerációban. 1966-ban Bia és Torbágy egyesítésével jött létre.
Biatorbágy Pest vármegye nyugati, dunántúli részén fekszik. A város belterülete a Zsámbéki-medencében terül el, ezt északnyugati-délkeleti irányban a Budai-hegység övezi, a keleti rész a Budaörsi-medencébe nyúlik át. Két fő településrésze, Bia és Torbágy korábban önálló települések voltak; mára ugyan már nagyrészt összenőttek, de a két egykori településközpont jelenleg is jól elkülöníthető.
Északnyugatról Herceghalom határolja, amely 1984-ig hozzá tartozott; további szomszédai északról Páty, északkeletről Budakeszi, keletről Budaörs, délkeletről Törökbálint és Érd, délről Sóskút, nyugatról pedig a Fejér vármegyei Etyek.
Központján a 8101-es út halad végig, amelyből Sóskút–Érd felé a 8104-es út ágazik ki; Etyekkel és Alcsútdobozzal a 8106-os út kapcsolja össze.
A hazai vasútvonalak közül Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal halad át a településen. Az 1884. július 15-én átadott Újszőny-Kelenföld vasútvonal még Bia és Torbágy között haladt el, völgyhíddal keresztezve a Füzes-patakot. 1975-77 között a korábban kanyargós, szinte minden falun átvezető vasút nyomvonalát ésszerűsitették, vagyis ahol lehetett, a kanyargós részek átvágásával, nagyobb ívsugarú kanyarokkal és minél több egyenes szakasz beépítésével gyorsították, ekkor szűnt meg a viaduktokon a vonatközlekedés. Biatorbágy vasútállomás 1977 óta a település északi szélén helyezkedik el.
A Sóskúti út mellett található az Országház kőfejtő, melyből a parlament építőanyagát bányászták. Megközelíthető az Akácos utca végétől. A közelben található a Nyakas-kő is, mely kedvelt turisztikai célpont.
Autóbusszal megközelíthető a 760-as, 762-es, 763-as, 767-es, 778-as, 782-es és 1253-as járatokkal.
Biatorbágy Pest vármegye nyugati, dunántúli részén fekszik. A város belterülete a Zsámbéki-medencében terül el, ezt északnyugati-délkeleti irányban a Budai-hegység övezi, a keleti rész a Budaörsi-medencébe nyúlik át. Két fő településrésze, Bia és Torbágy korábban önálló települések voltak; mára ugyan már nagyrészt összenőttek, de a két egykori településközpont jelenleg is jól elkülöníthető.
Északnyugatról Herceghalom határolja, amely 1984-ig hozzá tartozott; további szomszédai északról Páty, északkeletről Budakeszi, keletről Budaörs, délkeletről Törökbálint és Érd, délről Sóskút, nyugatról pedig a Fejér vármegyei Etyek.
Központján a 8101-es út halad végig, amelyből Sóskút–Érd felé a 8104-es út ágazik ki; Etyekkel és Alcsútdobozzal a 8106-os út kapcsolja össze.
A hazai vasútvonalak közül Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal halad át a településen. Az 1884. július 15-én átadott Újszőny-Kelenföld vasútvonal még Bia és Torbágy között haladt el, völgyhíddal keresztezve a Füzes-patakot. 1975-77 között a korábban kanyargós, szinte minden falun átvezető vasút nyomvonalát ésszerűsitették, vagyis ahol lehetett, a kanyargós részek átvágásával, nagyobb ívsugarú kanyarokkal és minél több egyenes szakasz beépítésével gyorsították, ekkor szűnt meg a viaduktokon a vonatközlekedés. Biatorbágy vasútállomás 1977 óta a település északi szélén helyezkedik el.
A Sóskúti út mellett található az Országház kőfejtő, melyből a parlament építőanyagát bányászták. Megközelíthető az Akácos utca végétől. A közelben található a Nyakas-kő is, mely kedvelt turisztikai célpont.
Autóbusszal megközelíthető a 760-as, 762-es, 763-as, 767-es, 778-as, 782-es és 1253-as járatokkal.
Térkép - Biatorbágy
Térkép
Ország - Magyarország
 |
 |
| Magyarország zászlaja | |
Jelenlegi határai nagyjából egyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. A két világháború között számos kormány alakult, többek között kommunista kormány is, melynek a bukása és felszámolása után megalakuló szolgált ki. Magyarország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak.
Valuta / Nyelv
| ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
|---|---|---|---|
| HUF | Magyar forint (Hungarian forint) | Ft | 2 |
| ISO | Nyelv |
|---|---|
| HU | Magyar nyelv (Hungarian language) |